szél

參見：szel

匈牙利語

發音

• 國際音標^(幫助)：/ˈseːl/
• 斷字：szél

詞源（一）

源自某突厥語族。 對比楚瓦什語 çил (śil)、鄂圖曼土耳其語 ﻳﻞ (yel)、韃靼語 yel （「風」）。

名詞

szél 的變格 單數 複數 主格 szél szelek 賓格 szelet szeleket 與格 szélnek szeleknek 工具格 széllel szelekkel 因格 szélért szelekért 變格 széllé szelekké 終格 szélig szelekig 狀格 szélként szelekként 能態格 - - 內格 szélben szelekben 頂格 szélen szeleken 所格 szélnél szeleknél 入格 szélbe szelekbe 至格 szélre szelekre 向格 szélhez szelekhez 出格 szélből szelekből 取格 szélről szelekről 奪格 széltől szelektől

szél 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 szelem szeleim 第二人稱單數 szeled szeleid 第三人稱單數 szele szelei 第一人稱複數 szelünk szeleink 第二人稱複數 szeletek szeleitek 第三人稱複數 szelük szeleik

szél (複數 szelek)

1. 風

近義詞

• （柔風）fuvallat、fuvalom、szellő、szellőcske、zefír
• （風）légáram、légáramlat、légáramlás、légmozgás、szélmozgás
• （強風）fergeteg、förgeteg、szélvész、szélvihar、vihar
• （強風）bóra、bukószél、ciklon、forgószél、főn、futóáramlás、hamszin、hurrikán、légörvény、misztrál、monszun、orkán、passzátszél、sirokkó、szélörvény、tájfun、tornádó
• （一陣強風）széllökés、szélroham

派生詞

• bukószél
• forgószél
• passzátszél
• szeles

• szélkelep
• széllovaglás
• széllökés
• szélmalom

• szélmozgás
• szélörvény
• szélroham

• szélrózsa
• szélvédő
• szélvész
• szélvihar

另見

• aki szelet vet, vihart arat

詞源（二）

< 原始芬蘭-烏戈爾語 *selɜ （「邊，緣」）。

名詞

szél 的變格 單數 複數 主格 szél szélek 賓格 szélt széleket 與格 szélnek széleknek 工具格 széllel szélekkel 因格 szélért szélekért 變格 széllé szélekké 終格 szélig szélekig 狀格 szélként szélekként 能態格 - - 內格 szélben szélekben 頂格 szélen széleken 所格 szélnél széleknél 入格 szélbe szélekbe 至格 szélre szélekre 向格 szélhez szélekhez 出格 szélből szélekből 取格 szélről szélekről 奪格 széltől szélektől

szél 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 szélem széleim 第二人稱單數 széled széleid 第三人稱單數 széle szélei 第一人稱複數 szélünk széleink 第二人稱複數 széletek széleitek 第三人稱複數 szélük széleik

szél (複數 szélek)

1. 邊，邊緣

派生詞

• széles