sík

參見：sik、sĭk、šik、şik 和 sık

匈牙利語

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈʃiːk]
• 斷字：sík
• 韻部：-iːk

詞源1

詞源未定。可能為擬聲詞。

形容詞

sík (比較級 síkabb，最高級 legsíkabb)

1. 平坦的

   反義詞： (多山丘的) dombos、(多山的) hegyes

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	sík	síkok
賓格	síkot	síkokat
與格	síknak	síkoknak
工具格	síkkal	síkokkal
因果格	síkért	síkokért
轉移格	síkká	síkokká
到格	síkig	síkokig
樣格-形式	síkként	síkokként
樣格-情態	—	—
內格	síkban	síkokban
頂格	síkon	síkokon
接格	síknál	síkoknál
入格	síkba	síkokba
上下格	síkra	síkokra
向格	síkhoz	síkokhoz
出格	síkból	síkokból
上格	síkról	síkokról
奪格	síktól	síkoktól

衍生詞彙

• síkfilm

名詞

sík (複數 síkok)

1. 平面

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	sík	síkok
賓格	síkot	síkokat
與格	síknak	síkoknak
工具格	síkkal	síkokkal
因果格	síkért	síkokért
轉移格	síkká	síkokká
到格	síkig	síkokig
樣格-形式	síkként	síkokként
樣格-情態	—	—
內格	síkban	síkokban
頂格	síkon	síkokon
接格	síknál	síkoknál
入格	síkba	síkokba
上下格	síkra	síkokra
向格	síkhoz	síkokhoz
出格	síkból	síkokból
上格	síkról	síkokról
奪格	síktól	síkoktól

sík 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 síkom síkjaim 第二人稱單數 síkod síkjaid 第三人稱單數 síkja síkjai 第一人稱複數 síkunk síkjaink 第二人稱複數 síkotok síkjaitok 第三人稱複數 síkjuk síkjaik

衍生詞彙

• síkos
• síkság

 

複合詞

• fennsík
• félsík

 

組詞

• síkra száll

 

詞源2

sí (「滑雪」) +‎ -k (複數後綴)。

名詞

sík

1. sí 的主格複數

延伸閱讀

• sík in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.