ár

参见：Appendix:"ar"的變體

法罗语

发音

• 国际音标^(帮助)：[ɔaːɹ]
• 韵部：-ɔaːɹ

词源1

继承自古诺尔斯语 ár (“年”)，继承自原始日耳曼语 *jērą，源自原始印欧语 *yeh₁r-。同源词包括：荷兰语 jaar、南非语 jaar、英语 year、德语 Jahr、丹麦语 år、书面挪威语 år、瑞典语 år。

名词

ár n（属格单数 árs，复数 ár）

1. 年

变格

ár 的变格 n3 单数 复数 不定 定 不定 定 主格 ár árið ár árini 宾格 ár árið ár árini 与格 ári árinum árum árunum 属格 árs ársins ára áranna

词源2

继承自古诺尔斯语 ár，继承自原始日耳曼语 *airō。同源词包括：古英语 ār (“桨”)（英语 oar）。

名词

ár f（属格单数 árar，复数 árar）

1. 桨

变格

f6	单数		复数
	不定	定	不定	定
主格	ár	árin	árar	árarnar
宾格	ár	árina	árar	árarnar
与格	ár	árini	árum	árunum
属格	árar	árarinnar	ára	áranna

匈牙利语

发音

• 国际音标^(帮助)：[ˈaːr]

• 音频：

  (档案)

• 韵部：-aːr
• 断字：ár

词源1

源自原始芬兰-乌戈尔语 *arwa (“价格，价值”)。与原始芬兰语 *arvo (“价值”)油管，亦可能与埃尔齐亚语 [script needed] (arśems)有关。

名词

ár (复数 árak)

2. 价格

   borsos ár ― 过高的价格

   borsos ára van ― 价格不菲

3. (比喻义) 代价

变格

变格 (词干：-a-，元音和谐律：后)
	单数	复数
主格	ár	árak
宾格	árat	árakat
与格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
转移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
样格-形式	árként	árakként
样格-情态	—	—
内格	árban	árakban
顶格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
夺格	ártól	áraktól

ár 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 áram áraim 第二人称单数 árad áraid 第三人称单数 ára árai 第一人称复数 árunk áraink 第二人称复数 áratok áraitok 第三人称复数 áruk áraik

派生词汇

• áraz
• áros (古旧)

 

复合词，本词在词首

• árajánlat
• áralakulás
• árarány
• árbecslés
• árbevétel
• árcédula
• árcsökkenés, árcsökkentés
• árdrágítás, árdrágító
• árelemzés
• árellenőrzés
• áremelés, áremelkedés
• árengedmény
• áresés
• árérzékeny
• árfekvés
• árfelhajtás
• árfolyam
• árforma
• árhatóság
• árhivatal
• árindex
• árjegyzék
• árjelzés
• árkedvezmény
• árképzés
• árkülönbözet
• árlap
• árlejtés
• árleszállítás
• ármegállapítás
• ármegjelölés
• ármerevség
• árolló
• árpolitika
• árrendszer
• árrés
• árrobbanás
• árrögzítés
• ársapka
• árszabás
• árszámítás
• árszint
• árszínvonal
• ártámogatás
• árverés, árverez
• árvetés
• árviszonyok (复数)
• árzuhanás

 

复合词，本词在词尾

• alapár
• átlagár
• darabár
• egységár
• élelmiszerár
• fazonár
• feketeár
• felár
• helyár
• irányár
• készpénzár
• limitár
• összár
• reklámár
• uzsoraár
• vételár

 

短语

• borsos ár

 

词源2

源自原始乌戈尔语 *ϑarɜ (“洪水形成的暂时性湖泊”)。

名词

ár (通常不可数，复数 árak)

2. 洪水

   近义词： árvíz、áradás

3. 涨潮

   近义词： dagály

变格

变格 (词干：-a-，元音和谐律：后)
	单数	复数
主格	ár	árak
宾格	árt	árakat
与格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
转移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
样格-形式	árként	árakként
样格-情态	—	—
内格	árban	árakban
顶格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
夺格	ártól	áraktól

ár 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 áram árjaim 第二人称单数 árad árjaid 第三人称单数 árja árjai 第一人称复数 árunk árjaink 第二人称复数 áratok árjaitok 第三人称复数 árjuk árjaik

派生词汇

• árad → áradás, áradozik, áradat, áradmány
• áraszt

 

复合词，本词在词首

• árapály
• árhullám, árhullámzás
• ármentesítés
• árterület
• ártér
• árvédelem
• árvíz

 

复合词，本词在词尾

• fényár
• illatár
• jégár
• könnyár
• szökőár
• tengerár
• zöldár

 

词源3

源自原始芬兰-乌戈尔语 *ora (“锥子”)。

名词

ár (复数 árak)

2. 锥子

变格

变格 (词干：-a-，元音和谐律：后)
	单数	复数
主格	ár	árak
宾格	árt	árakat
与格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
转移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
样格-形式	árként	árakként
样格-情态	—	—
内格	árban	árakban
顶格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
夺格	ártól	áraktól

ár 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 áram árjaim 第二人称单数 árad árjaid 第三人称单数 árja árjai 第一人称复数 árunk árjaink 第二人称复数 áratok árjaitok 第三人称复数 árjuk árjaik

派生词汇

复合词

• árcsőrű

 

词源4

源自德语 Ar (“亩”)、法语 are (“亩”)，源自拉丁语 ārea (“打谷场”)。

名词

ár (复数 árak)

2. 公亩

变格

变格 (词干：-a-，元音和谐律：后)
	单数	复数
主格	ár	árak
宾格	árt	árakat
与格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
转移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
样格-形式	árként	árakként
样格-情态	—	—
内格	árban	árakban
顶格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
夺格	ártól	áraktól

ár 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 áram árjaim 第二人称单数 árad árjaid 第三人称单数 árja árjai 第一人称复数 árunk árjaink 第二人称复数 áratok árjaitok 第三人称复数 árjuk árjaik

相关词汇

• hektár

 

延伸阅读

• ár in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
• (价格)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (洪水/涨潮)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (锥子)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (公亩)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

异序词

• rá

冰岛语

发音

• 国际音标^(帮助)：/auːr/, /auːr̥/
• 韵部：-auːr

词源1

源自古诺尔斯语 ár，源自原始日耳曼语 *airi。同源词包括：哥特语 𐌰𐌹𐍂 (air, “早”)、古英语 ār、ærlice（英语 early）。

副词

ár

1. (罕用) 早

派生词汇

• ár og síð

词源2

继承自古诺尔斯语 ár (“年”)，继承自原始日耳曼语 *jērą，源自原始印欧语 *yeh₁r-。同源词包括：荷兰语 jaar、南非语 jaar、英语 year、德语 Jahr、丹麦语 år、书面挪威语 år、瑞典语 år。

名词

ár n (属格单数 árs，主格复数 ár)

1. 年
2. ár 的不定宾格单数
3. ár 的不定主格复数
4. ár 的不定宾格复数

变格

ár的变格

n-s	单数		复数
	不定	定	不定	定
主格	ár	árið	ár	árin
宾格	ár	árið	ár	árin
与格	ári	árinu	árum	árunum
属格	árs	ársins	ára	áranna

派生词汇

• áramót
• árlegur
• ártíð
• gleðilegt ár
• gleðilegt nýtt ár
• hlaupár
• í ár
• nýár

 

词源3

源自古诺尔斯语 ár，源自原始日耳曼语 *airō。同源词包括：古英语 ār (“桨”)（英语 oar）。

名词

ár f (属格单数 árar，主格复数 árar)

1. 桨

变格

ár的变格

f-s1	单数		复数
	不定	定	不定	定
主格	ár	árin	árar	árarnar
宾格	ár	árina	árar	árarnar
与格	ár	árinni	árum	árunum
属格	árar	árarinnar	ára	áranna

派生词汇

• árabátur
• árinni kennir illur ræðari
• koma ár sinni vel fyrir borð
• leggja árar í bát (“放弃”)
• róa öllum árum að (“利用一切可用的手段来完成某事”)
• taka djúpt í árinni

 

词源4

请参阅主词条的词源章节。

名词

ár f

1. á (“河”) 的屈折变化形式：
   1. 不定属格单数
   2. 不定主格复数
   3. 不定宾格复数

爱尔兰语

词源1

继承自古爱尔兰语 ar，继承自原始凯尔特语 *anserom，继承自原始印欧语 *n̥serōm，源自 *nos (“我们”)；对比德语 unser。

发音

• (Connacht) 国际音标^(帮助)：/ɑːɾˠ/, /əɾˠ/, /ə/
• (Ulster) 国际音标^(帮助)：/ɛɾʲ/

限定词

ár (所接后词 鼻音化)

1. 我们的

   ár dteach ― 我们家

   Ár nAthair ― “我们的父亲”，天父

词源2

继承自古爱尔兰语 ár (“屠杀”)，继承自原始凯尔特语 *agros，继承自原始印欧语 *h₂eǵro- (“狩猎”)；对比古希腊语 ἄγρα (ágra, “狩猎”)。

发音

• 国际音标^(帮助)：/ɑːɾˠ/
• (Ulster) 国际音标^(帮助)：/aːɾˠ/

名词

ár m (属格单数 áir)

1. 屠杀
2. 破坏；浩劫

变格

ár 的变格

第一类变格

原形（无复数） 格 单数 主格 ár 呼格 a áir 属格 áir 与格 ár

带定冠词的形式： 格 单数 主格 an t-ár 属格 an áir 与格 leis an ár don ár

派生词汇

• páirc an áir
• mucár

词源3

借自法语 are，源自拉丁语 area。

发音

• (Munster，Connacht) 国际音标^(帮助)：/ɑːɾˠ/
• (Ulster) 国际音标^(帮助)：/aːɾˠ/

名词

ár m (属格单数 áir，主格复数 áir)

1. 公亩

变格

ár 的变格

第一变格

基本形： 格 单数 复数 主格 ár áir 呼格 a áir a ára 属格 áir ár 与格 ár áir

带定冠词的形式： 格 单数 复数 主格 an t-ár na háir 属格 an áir na n-ár 与格 leis an ár don ár leis na háir

辅音变化

爱尔兰语辅音变化
原形	浊化	h-清化	t-清化
ár	n-ár	hár	t-ár
注意：有些形式可能仅是推测，并不是所有形式都一定存在。

延伸阅读

• "ár" in Foclóir Gaeilge–Béarla, An Gúm, 1977, by Niall Ó Dónaill.
• Dinneen, Patrick S. (1904), “ar (‘我们的’)”, Foclóir Gaeḋilge agus Béarla, 1st版, Dublin: Irish Texts Society, 页36
• Dinneen, Patrick S. (1904), “ár (‘屠杀’)”, Foclóir Gaeḋilge agus Béarla, 1st版, Dublin: Irish Texts Society, 页36

米佐语

词源

继承自原始库基-钦语 *ʔaar。同源词包括库米钦语 ae、卓米语 ah。

发音

• 国际音标^(帮助)：/aːr˥/

名词

ár

1. 鸡

古爱尔兰语

词源

继承自原始凯尔特语 *agrom (“屠杀”)，继承自原始印欧语 *h₂eǵro- (“狩猎”)；对比古希腊语 ἄγρᾱ (ágrā, “狩猎”)、阿维斯陀语 𐬀𐬰𐬭𐬋𐬛𐬀𐬌𐬜𐬍 (azrōdaⁱδī, “狩猎”)。

名词

ár n (主格复数 ár 或 ára)

1. 屠杀
   • Template:RQ:sga-gloss

     donaib araib

     glosses ad strages

2. 破坏；浩劫；毁灭
   • Template:RQ:sga-gloss

     du ár

     glosses ad cedem

   • Template:RQ:sga-gloss

     etarcnae áir mo namat

     glosses de cede hostium

屈折

中性 o-词干
	单数	双数	复数
主格	árN	árN	árL, ára
呼格	árN	árN	árL, ára
宾格	árN	árN	árL, ára
属格	áirL	ár	árN
与格	árL	áraib, áirib	áraib, áirib
后接形容词的辅音变化： H = 送气音化 L = 弱化 N = 鼻音化

派生词汇

• árchú
• ármag

 

派生语汇

• 爱尔兰语: ár
• 曼岛语: haar
• 苏格兰盖尔语: àr

辅音变化

古爱尔兰语辅音变化
强化	弱化	鼻音化
ár	无变化	n-ár
注：有些形式只是假设，不是所有形式都一定存在。

延伸阅读

• Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019), “ár”, eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language

古诺尔斯语

发音

• (9世纪西诺尔斯语) 国际音标^(帮助)：/ˈɑːr/
• (13世纪冰岛语) 国际音标^(帮助)：/ˈɒːr/

词源1

继承自原始日耳曼语 *jērą (“年”)。同源词包括古英语 ġēar（英语 year）、古弗里斯兰语 jār、古撒克逊语 jār、古荷兰语 jār、古高地德语 jār、哥特语 𐌾𐌴𐍂 (jēr)。
最终源自原始印欧语 *yeh₁r- (“年”)。

名词

ár n (属格 árs，复数 ár)

1. 年
   • Vǫluspá, verse 6, lines 9-10, in 1860, T. Möbius, Edda Sæmundar hins fróða: mit einem Anhang zum Theil bisher ungedruckter Gedichte. Leipzig, page 2:

     […] undorn ok aptan, / árum at telja.

     早与晚，/ 算著年份。

2. 充足，丰富（尤指农作物）
   • Saga Sigurðar Jórsalafara 53, in 1832, R. Rask, Fornmanna sögur, Volume VII. Copenhagen, page 174:

     […] þvíat þá var bæði ár og friðr.

     从那时起，便有了丰收与和平。

   1. 卢恩字母 A 的名称

变格

  ár 的变格 (强变化a-词干)

中性	单数		复数
	不定	定	不定	定
主格	ár	árit	ár	árin
宾格	ár	árit	ár	árin
与格	ári	árinu	árum	árunum
属格	árs	ársins	ára	áranna

派生词汇

派生词

• árangr (“季节”)
• áratal (“年数”)
• áratala (“计年”)
• árbót
• árbýll
• árferð (“季节”)
• árgallalauss (“肥沃”)
• árgalli (“歉收”)
• árgangr
• árguð
• árlangt、árlengis (“一年”)
• árliga (“每年”)
• árligr (“年度的；早的”)
• ármaðr (“管家”)
• ármenning (“管理”)
• ársamr (“肥沃”)
• árskyld (“年租”)
• ársæli
• ársæll
• ártal (“按年计算”)
• ártekja (“年租”)
• árvíð (“忌日”)
• árvænligr、árvænn

派生语汇

• 冰岛语: ár
• 法罗语: ár
• 新挪威语: år
  • 挪威俄语: aart
• 埃尔夫达利安语: år
• 古瑞典语: ār
  • 瑞典语: år, åra
• 古丹麦语: aar
  • 丹麦语: år
    • 书面挪威语: år

词源2

继承自原始日耳曼语 *airi (“早”)。同源词包括古英语 ār、哥特语 𐌰𐌹𐍂 (air)。

副词

ár

1. 早；早先

派生词汇

• árla
• árrisull (“常早起的”)

派生语汇

• 冰岛语: ár, áður (áður 可能来自 *airiz)
• 法罗语: áður
• 新挪威语: år
• 古瑞典语: *ar
• ⇒ 古诺尔斯语: árla
  • 冰岛语: árla
  • 法罗语: árla
  • 新挪威语: årle; (方言) årla
  • 古瑞典语: aarla、arla
    • 瑞典语: arla
  • 丹麦语: årle
    • 书面挪威语: årle

词源3

继承自原始日耳曼语 *airō (“桨”)。同源词包括古英语 ār。

名词

ár f (属格 árar，复数 árar)

1. 桨

变格

  ár 的变格 (强变化 ō-词干)

阴性	单数		复数
	不定	定	不定	定
主格	ár	árin	árar	árarnar
宾格	ár	árina	árar	árarnar
与格	ár	árinni	árum	árunum
属格	árar	árarinnar	ára	áranna

派生语汇

• 冰岛语: ár
• 法罗语: ár
• 挪威语:
  • 书面挪威语: åre
  • 新挪威语: år, åre
• 古瑞典语: ār, āra
  • 瑞典语: åra
• 丹麦语: åre
• → 基尔丁萨米语: а̄ррьй (ārr’j)

词源4

请参阅主词条的词源章节。

名词

ár

1. á 的属格单数
2. á 的主格/宾格复数

参考资料

• ár in An Icelandic-English Dictionary, R. Cleasby and G. Vigfússon, Clarendon Press, 1874, at Internet Archive.
• ár in A Concise Dictionary of Old Icelandic, G. T. Zoëga, Clarendon Press, 1910, at Internet Archive.