跳转到内容

mez

維基詞典,自由的多語言詞典
參見:MEZ、méz、mëz、mez'、měź、меж 和 меж-

跨語言

[编辑]

符號

[编辑]

mez

  1. (國際標準) ISO 639-3 語言代碼,表示Menominee。

參見

[编辑]

布列塔尼語

[编辑]

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

mez 陰(集合名詞,單數mezenn)

  1. 橡子

捷克語

[编辑]
捷克語維基百科有一篇條目關於:
Wikipedia cs

詞源

[编辑]

源自原始斯拉夫語 *meďa。

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

mez 陰 (指小詞 mezička 或 mízka)

  1. 限制

變格

[编辑]

派生詞

[编辑]

相關詞彙

[编辑]

拓展閱讀

[编辑]
  • Příruční slovník jazyka českého (1935-1957) 中有關 mez 的內容
  • Slovník spisovného jazyka českého (1960-1971, 1989) 中有關 mez 的內容

匈牙利語

[编辑]

詞源

[编辑]

逆構自meztelen,後綴為-telen。

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

mez (複數 mezek)

  1. 偽裝

變格

[编辑]
屈折 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 mez mezek
賓格 mezt mezeket
與格 meznek mezeknek
工具格 mezzel mezekkel
因果格 mezért mezekért
轉移格 mezzé mezekké
到格 mezig mezekig
形式樣格 mezként mezekként
情態樣格 — —
內格 mezben mezekben
頂格 mezen mezeken
接格 meznél mezeknél
入格 mezbe mezekbe
上下格 mezre mezekre
向格 mezhez mezekhez
出格 mezből mezekből
上格 mezről mezekről
奪格 meztől mezektől
非定語
所有格 – 單數
mezé mezeké
非定語
所有格 – 複數
mezéi mezekéi
mez 的所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 mezem mezeim
第二人稱單數 mezed mezeid
第三人稱單數 meze mezei
第一人稱複數 mezünk mezeink
第二人稱複數 mezetek mezeitek
第三人稱複數 mezük mezeik

派生詞

[编辑]

拓展閱讀

[编辑]
  • mez in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

葡萄牙語

[编辑]

名詞

[编辑]

mez 陽 (複數 mezes)

  1. mês的已棄用拼寫

羅曼什語

[编辑]

其他寫法

[编辑]
  • miez (Sursilvan, Sutsilvan)

詞源

[编辑]

源自拉丁語 medius ← 原始意大利語 *meðios ← 原始印歐語 *médʰyos (“在……之間”)。

形容詞

[编辑]

mez 陽 (陰性單數 mesa,陽性複數 mezs,陰性複數 mesas)

  1. (Rumantsch Grischun) 一半的

名詞

[编辑]

mez 陰

  1. (Rumantsch Grischun) 中間