üst
阿塞拜疆語[编辑]
發音[编辑]
名詞[编辑]
變格[编辑]
üst的變格 | |||
---|---|---|---|
單數 | 複數 | ||
主格 | üst | üstlər | |
定賓格 | üstü | üstləri | |
與格 | üstə | üstlərə | |
方位格 | üstdə | üstlərdə | |
奪格 | üstdən | üstlərdən | |
定屬格 | üstün | üstlərin |
派生詞[编辑]
形容詞[编辑]
üst
- 上部的
反義詞[编辑]
匈牙利語[编辑]
詞源[编辑]
來源未知。[1]
發音[编辑]
名詞[编辑]
üst (複數 üstök)
變格[编辑]
變格 (詞幹:-ö-,元音和諧律:前圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | üst | üstök |
賓格 | üstöt | üstöket |
與格 | üstnek | üstöknek |
工具格 | üsttel | üstökkel |
因果格 | üstért | üstökért |
轉移格 | üstté | üstökké |
到格 | üstig | üstökig |
樣格-形式 | üstként | üstökként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | üstben | üstökben |
頂格 | üstön | üstökön |
接格 | üstnél | üstöknél |
入格 | üstbe | üstökbe |
上下格 | üstre | üstökre |
向格 | üsthöz | üstökhöz |
出格 | üstből | üstökből |
上格 | üstről | üstökről |
奪格 | üsttől | üstöktől |
派生詞[编辑]
參考資料[编辑]
- ↑ üst in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
拓展閱讀[编辑]
- üst in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
土耳其語[编辑]
詞源[编辑]
源自原始突厥語 *üŕ-t (“在頂部,在上方高處”),派生自*ǖŕ。[1]
發音[编辑]
名詞[编辑]
變格[编辑]
變格 | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
主格 | üst | |||||||||||||||||||||||||
定賓格 | üstü | |||||||||||||||||||||||||
單數 | 複數 | |||||||||||||||||||||||||
主格 | üst | üstler | ||||||||||||||||||||||||
定賓格 | üstü | üstleri | ||||||||||||||||||||||||
與格 | üste | üstlere | ||||||||||||||||||||||||
方位格 | üstte | üstlerde | ||||||||||||||||||||||||
奪格 | üstten | üstlerden | ||||||||||||||||||||||||
屬格 | üstün | üstlerin | ||||||||||||||||||||||||
|
形容詞[编辑]
üst
- 頂部的
反義詞[编辑]
派生詞[编辑]
參考資料[编辑]
- ↑ Starostin, Sergei; Dybo, Anna; Mudrak, Oleg (2003), “*ǖŕ-”, Etymological dictionary of the Altaic languages (Handbuch der Orientalistik; VIII.8), Leiden, New York, Köln: E.J. Brill